Klement Kriszta Orosházán nőtt fel, vendéglátóipari érettségi után költözött a fővárosba, ahol felszolgálóként dolgozott éveken át. Három gyerek mellett kezdett el éjjelente programozni tanulni, jelenleg az Abacusan Stúdióban tanítja 5-18 éves gyereknek, hogy hogyan kell robotokat programozni.

A “CodeBerry Programozóiskola — Diákjaink Történetei” sorozatban olyan diákjainkkal beszélgetünk, akik sikeresen elhelyezkedtek fejlesztőként.

Itt lakom: Budapest, Kispest

Itt dolgozom: Abacusan Oktatási Stúdió

Ennyi időt tanultam a CodeBerry-nél: kb. 10 hónap

Ha megkérdezik, hogy mi a foglalkozásod most, mit válaszolsz?

Megismertetem a gyerekeket (5-18 éves korig) és a velük dolgozó pedagógusokat a programozással, egy csapat segítő tagjaként. A gyerekeknél a cél a programozás élvezetes oldalának bemutatása és az érdeklődésük felkeltése. Valamint szeretnénk elkezdeni felszámolni a digitális analfabetizmust. Itt arra gondolok, hogy terelni kell őket a felhasználói létből a digitális világ alkotói oldala felé. Pedagógusoknál pedig ez jelentheti a robotika/programozás széleskörű tantárgyi integrációját. A hagyományosan programozáshoz köthető tantárgyakat oktató tanárokon túl, kifejezetten figyelünk a történelmet, irodalmat oktató kollégák bevonására is.

Mivel foglalkoztál korábban, mielőtt elkezdtél kódolni tanulni?

A világ leglelkesebb felszolgálója voltam. A munkám volt a hobbim. Amit a jelenlegi munkámról is elmondhatok. Így 42 évesen azt mondom, hogy még soha nem dolgoztam, hisz mindig olyat csináltam, amit kedveltem, szerettem. A mostani munkámban a legjobban a tanulás, a folyamatos személyes fejlődés lehetőségét szeretem. Azért ezt, mert ha én tanulok valami újat, akkor azt sokakkal oszthatom meg szinte azonnal.

Kriszta asztala

Miért döntöttél úgy, hogy elkezdesz webfejlesztést tanulni?

Igazából a lányom és barátnője fordultak 9 évesen a programozás felé és ekkor kerültünk kapcsolatba a Skoollal. Kb. 1-1,5 év után rajzolódott ki előttem, hogy ezen nekem is el lehetne gondolkodnom. Minden benne volt, amit kerestem: új pálya, home office lehetősége, kihívás, kötetlen munkaidő (éjjel sokat lehet haladni 🙂 ), folyamatos fejlődés/tanulás, új kapcsolatok, nyugdíjasan is végezhető tevékenység. A gyerekek mellé nekem is fel kellett zárkóznom a digitális írástudásban!

Hogyan tanultál meg programozni? Milyen tanfolyamokat, blogokat, könyveket stb. használtál?

Nem mondanám magam egy kiforrott programozónak. Inkább az alapokat sajátítottam el és azokat is alkalmazom nap mint nap szakmai vezetés/támogatás mellett. Első nagy találkozás ezzel a világgal Pasztuhov Dániel e-mailes Java tanfolyama volt. Majd Nagy Gusztáv – Webprogramozás könyvén haladtam végig, az ő Skype-os támogatásával. Mindenképpen olyan oktatási formát kellett találnom, amit otthonról is elérhetek, mert 3 gyerekem van. Ezekben a lehetőségekben, valamint a CodeBerry-ben is az a legjobb, hogy éjjel is lehet tanulni, haladni és nappal foglalkozhatok a gyerekkel, a feladatokkal és az egyéb kihívásokkal. A CodeBerry-t már munka mellett csináltam és teljesen a saját tempóban. Amennyit aktuálisan tudtam vállalni, annyit haladtam.

Milyen volt a CodeBerryben tanulni? Mit adott neked a CodeBerry?

A személyes mentorálás nagyon tetszett. Gyorsan kaptam segítséget, ha elakadtam és mindig tudtam, hogy nem vagyok egyedül. De legtöbbször nem a konkrét választ adta meg Amanda, hanem igyekezett rávezetni a megoldásra, tippeket adott és így általában én magam jöhettem rá a helyes kódra. Nagyon tetszett, hogy látom mennyit haladtam és merre is mehetek tovább a leckéket követve. A virtuális tanulócsoport is aktívan működött és ott találtam rá egy másik mentoromra, aki sokat segített. Azt szeretem ebben a közösségben, hogy mindenki lelkesen segít a másiknak a saját szabadidejét feláldozva, valóban mindennemű haszonszerzés, nyereségvágy nélkül. Kapus Csaba is mindig válaszolt, rengeteg gyakorlati tudást adott át önzetlenül, amit ezúton is köszönök neki.

Milyen tapasztalatot, tippet-trükköt osztanál meg szívesen azokkal, akik most kezdik a tanulást?

A legfontosabb, hogy bátran vágjon bele bárki, akiben csak felmerül az ötlet. A neten elérhetők ingyenes magyar és angol nyelvű oldalak, ahonnan néhány alapkészséget elsajátíthat az ember. Kipróbálhatja, hogy tényleg neki való-e a dolog. Utána, ennek az alapnak a birtokában, jöhet a rendszerezett tudás megszerzése. Akár egy ilyen online suliban. Azt élvezem a webprogramozásban, amit a felszolgálásban is szerettem: a kreativitást és a “kiszolgálás” lehetőségét.

Ami még fontos; a megszerzett tudásunk multiplikátor hatása. Nagyon fontos ez mindaddig, amíg ennyire hiányzik az oktatásból ennek a tudásnak az átadása. Próbálom meggyőzni a környezetemet, hogy engedjék közel ehhez a területhez a gyerekeket. Ne csak fogyasztók legyenek a gyerekek a digitális világban, hanem a játékok/app-ok létrehozói is. Lányos anyaként nem győzöm hangsúlyozni, milyen fontos ez a tudás a lányoknak IS! Csak először van ez messze a ruhatervezéstől, rajzolástól, azaz bármilyen kreatív, lányok által preferált szakmától! A webprogramozás is legalább olyan kreatív dolog – személyesen meg is éltem ezt a felismerést anno!

Mesélj arról picit, hogy hol dolgozol most, mik a feladataid? Hogy telik most egy napod, egy heted?

Sokszor mondják, hogy a szülői szerep egy kész logisztikai kihívás (nyelv, sport, zene, versenyek, ez mind háromszor)…és tényleg! Ezt itt remekül tudom hasznosítani. Rendkívül szerteágazó a Stúdióban a munkám. A japán ArTec robotok használatának oktatása mellett, része a munkámnak a cég webáruházának kezelése és kiszolgálása. Emellett a főnökeim keze alá is dolgozok és ha kell raktárt pakolok vagy takarítok. Ezen felül én vagyok felelős az Abacusan-GE országot lefedő, ingyenes robotika-program koordinálásáért és kommunikációjáért.

Ebben a szakmában és ezen a munkahelyen rengeteg lehetőség nyílik az önkénteskedésre, ami nagyon inspiráló és sokszor ad új lendületet a csapatnak is.

Ha hétvégi megjelenésünk van, legtöbbször vihetem és viszem is magammal a gyerekeket. Hétközben, pedig mivel főleg iskolákhoz kötött a személyes jelenlétem, napközben vagyok az irodában vagy az adott intézményben. Ha pedig valamelyik csemetémnek szüksége van rám (orvos, nincs suli, csak pihenne egyet), akkor megbeszéljük és otthonról is be tudok kapcsolódni akármikor.

Kikkel dolgozol együtt, kik és hogyan segítik a munkádat?

A cég két alapítójával, Sugár Sárával ás Büti Istvánnal, akik szakmailag képeznek, mentorálnak, személyesen pedig minden támogatást megadnak, hogy a család mellett is tudjak 100%-osan teljesíteni. A közvetlen kollégámmal, Szandavári Balázzsal pedig a tényleges megvalósításokon, azaz a robotokon dolgozok. Valamint a képzéseket, iskolai programokat teljesen csapatban végezzük mind a négyen.

A tantermünk

Milyen szoftvereket, eszközöket, technológiákat használsz jelenleg a munkád során?

Jelenleg egy japán software-t használok, amit az amerikai MIT és a japán ArTec csapata közösen fejleszt. Teljesen Scratch-alapú, de annak a robotokra optimalizált változata. Idén pedig ez a software, a Studuino már a Micro:bit-tel is kompatibilis lesz. Ezek a platformok jelenleg az oktatásban nemzetközi szinten a legelfogadottabbak és leghatékonyabban használhatóak.

Mennyi ideig kerestél állást? Nehéz volt munkahelyet találni?

Azon kevés ember közé tartozhatom, akit felhívtak, hogy jönne-e dolgozni, ha van lehetőség! Két családi napon találkoztam az Abacusan Stúdióval, ahova elvittem a gyerekeket. Akkor megadtam a számomat, hogy értesítéseket kapjak a jövőbeli programokról és ez a munka lett a lehetőség. 🙂

Mit tanácsolsz azoknak, akik felvételire készülnek épp?

Sok multi cégnél megfordulok önkéntes programok keretein belül és az a tapasztalatom, hogy angol + egy ritka európai nyelv ismerete és junior szint mellett tárt kapuk várják a tenni akarókat. Itt a ritka európai nyelven van a hangsúly.

Mi a következő lépés a számodra? Merre tovább?

Jelenleg, az óvodások számára készült, ArTec Innovator Academy bevezetésében veszek részt. Így Magyarországon a programozásba szinte eddig érintetlenül hagyott korosztályt vonunk be, amihez néhány új “skillt” is meg kell tanulnom. Emellett, Sára vezetésével, egy japán program lokalizálásán is dolgozom a foglalkozásokon levont tapasztalatokat felhasználva.

 

A “CodeBerry Programozóiskola — Diákjaink Történetei” sorozatban olyan diákjainkkal beszélgetünk, akik sikeresen elhelyezkedtek fejlesztőként.

Szeretnél te is megtanulni programozni? Gyere és próbáld ki ingyen az első 15 leckét a CodeBerry Programozóiskolában.