Habók Lilla több egyetemi képzés (informatikus-könyvtáros, művészettörténész, művészettörténet tanár) párhuzamos elvégzése után, neveléstudományi doktori tanulmányai mellett kezdett el üzleti elemzőként dolgozni. Rövid informatikai újságíró kitérő után döntött úgy, hogy jobb az újságírást és rendezvényszervezést másodállásnak meghagyni. Most főállásban ismét üzleti elemzőként dolgozik a Nordconn International Kft-nél.

A “CodeBerry Programozóiskola — Történetek” sorozatban olyan emberekkel beszélgetünk, akik a programozással kapcsolatos határterületeken dolgoznak.

Itt lakom: Magyarország, Veresegyház

Itt dolgozom:  Nordconn International Kft.

Ezt használom: Xiaomi A2, Asus, Windows, Draft, Evernote, Google Drive, Teams

Ha megkérdezik, hogy mi a foglalkozásod most, mit válaszolsz?

Azt szoktam mondani, hogy üzleti elemző vagy business analyst vagyok, de ha valaki nem az IT-ban dolgozik, akkor annak általában magyarázni kell, hogy ez mit jelent. A legegyszerűbben úgy lehet mondani, hogy a tolmács szerepét töltöm be a programozók és a megrendelők közt. Mindkét “nyelvet” ismerem valamennyire, és így a kommunikációs feladatok nagy részét leveszem a fejlesztők válláról.

Mivel foglalkoztál korábban, mielőtt üzleti elemző lettél?

Lényegében egyetem után bekerültem az IQSYS Zrt. gyakornoki programjába elemző-tervező gyakornokként. Majd a cég és más vállalatok egyesüléséből létrejött a T-Systems, ahol már főállású üzleti elemzőként folytattam a munkám 4 éven át. Aztán tettem egy kis kitérőt informatikai újságíróként a HWSW-nél, hogy megvalósítsam egy tinédzserkori álmom, de 2,5 év után visszatértem az üzleti elemző szakmába a Nordconnál.

Miért döntöttél úgy, hogy üzleti elemzővé szeretnél lenni? 

Igazából informatikus-könyvtáros végzettséggel kerültem be az IQSYS-hez, és nem is tudtam az üzleti elemző munkakörről. A Telekom vállalati könyvtárának a kereső- és hírlevél generáló rendszerén dolgoztam, abban segítettem új funkciókat kitalálni, meglévőeket módosítani, és tartalmakat készíteni. Egy év után jelezte a főnököm, hogy szívesen felvenne engem elemző-tervező pozícióba, és akkor derült ki számomra, hogy ezt így hívják. 

Azóta persze sok projekten megfordultam, és azért szerettem meg a szakmát, mert tetszik a sokszínűsége. Sokféle üzleti területet megismerhetek (könyvtári rendszeren túl például foglalkoztam szállítmányozással, iratkezeléssel, banki kártalanítással), illetve érdekes kihívás kicsit az üzleti oldal és kicsit a fejlesztők nyelvét is beszélni.

Hogyan tanultad meg a szakmát, hogy mit és hogyan csinál egy üzleti elemző? Milyen tanfolyamokat, blogokat, könyveket stb. használtál? 

Eleinte teljes mértékben csak a kollégáimtól tanultam, a senior üzleti elemzők adtak sablonokat (pl. specifikációhoz, felhasználói kézikönyvhöz, tesztforgatókönyvhöz), meg persze az architektektől, fejlesztőktől és projektmenedzserektől is sokat tanultam. Aztán elvégeztem iversity-n a Business Analysis 101 e-learning képzést (erről blogbejegyzéseket is írtam), ami egy kis elméleti hátteret adott. Később pedig a SmartNinja SQL tanfolymát, ami aztán nagyon jól jött a következő projektemben. 

Amúgy sok üzleti elemző gazdasági-informatikus végzettséggel lép a pályára, de csak az elején éreztem egy kis hátrányát, hogy én nem azt végeztem. Mindenki a gyakorlatban tanulhatja erről a legtöbbet, és közben cikkekkel, online tanfolyamokkal frissen tarthatja az ismereteit.

Lilla munkahelye

Lilla munkahelye

Milyen tapasztalatot, tippet-trükköt osztanál meg szívesen azokkal, akik szintén ilyen területen szeretnének dolgozni? 

Nagyon nyitottnak kell lenni mindenféle üzleti terület felé, mert sosem lehet tudni, hogy a következő fejlesztési projekten mondjuk beszerzővel, adótanácsadóval vagy iskolaigazgatóval kell dolgozni. A felméréseknél viszont az interjú nem mindig elég. Nem feltétlen tudja mindenki megfogalmazni a problémáját egy rendszerrel, vagy közösen jobb megoldást tudtok kitalálni. Úgyhogy érdemes megkérni a fejlesztési igény benyújtóját, hogy mutassa meg hogyan szokott dolgozni a rendszerben. Vagy még jobb, ha oda tudsz ülni mellé a munkája közben.

Mesélj arról picit, hogy hol dolgozol most, mik a feladataid? Hogy telik most egy napod, egy heted?

Két hónapja váltottam projektet a cégen belül. A Nordconnál az első félévben egy kereskedelmi vállalat toborzási rendszerét terveztük meg az alapoktól, Karrierportállal és a mögötte futó HR-es alkalmazással együtt. Ez hatalmas feladat és kihívás volt, cserébe a végén a sikerélmény is elég jelentős. Főleg, hogy közben már élesbe is állt minden, és a cég használja. Szerintem ez minden elemző és fejlesztő álma, hogy egy projekt ilyen jól menjen tervezéstől a kivitelezésig, és közben az üzleti oldal is nagyon segítőkész legyen.

Most pedig egy nagy építőipari cégcsoport vállalatirányítási rendszerén dolgozom, aminél folyamatosan merülnek fel módosítási igények. Felveszem a kapcsolatot az igénylőkkel (pl. beszerzőkkel, könyvelőkkel, adótanácsadókkal), megnézem az üzleti folyamatot és hogy mit szeretnének változtatni, majd ezt kommunikálom a fejlesztők felé.

Kikkel dolgozol együtt, kik és hogyan segítik a munkádat?

Projektenként viszonylag változó a felállás, hogy ki mit tekint a saját feladatának. Általános esetben a projektvezető intézi a költségterveket, erőforrásbecsléseket, szerződéseket, segít a problémás feladatok megoldásában, és úgy általában a projektmódszertantól függően meghatározza a kereteket. A fejlesztőkkel közösen beszéljük meg, hogy milyen formában szeretnék megkapni a fejlesztési feladatokat, egyeztetjük a megoldási lehetőségeket, és kitaláljuk, hogy milyen információra van még szükségünk a fejlesztéshez. Az üzleti oldal pedig segít megérteni magát a folyamatot és a problémát, kérésre elmagyarázza az ismeretlen szakszavakat, üzleti függőségeket (pl. törvényi keretek, amihez alkalmazkodnunk kell). A projektet kiegészítheti még például UX-es vagy tesztelő is, hiányukban a fejlesztőkkel együtt igyekszünk ellátni ezeket a feladatokat is.

Lilla asztala

Lilla asztala

Milyen szoftvereket, eszközöket, technológiákat használsz jelenleg a munkád során?

A legfontosabb társam a munkában igazából az Office programcsomag, hiszen ebbe írom a specifikációkat, felhasználói kézikönyveket, riportterveket és bemutatókat. Kommunikációra Nordconnon belül és az ügyfélnél is a Teamst használjuk, ahol a doksikat projektenként el lehet különíteni, közösen dolgozni rajtuk. Plusz ami nagyon fontos a különböző projekthelyszínek miatt, hogy jó a Teamsben a videochat funkció. Specifikációhoz szoktam használni még folyamatábra készítő programokat, pl. yEd, Draw.io. A fejlesztőkkel pedig általában ticketing rendszerben kommunikálunk, amihez használtam már JIRA-t, Spirát és VSTS-t is.

Mennyi ideig kerestél állást? Nehéz volt munkahelyet találni?

Inkább úgy mondanám, hogy az újságírásból való visszatérés volt nehéz. Kicsit az az érzésem volt, hogy a trendekben megjelenő “sokszínű munkavállaló igénye” nem annyira képződik le még Magyarországon a gyakorlat szintjén. Sok cég nem értette, hogy miért váltogatom a szakmákat, miért akarok az újságírás után most újra elemző lenni, és mennyire felejtettem már el a korábbi tapasztalataim. Egyszerűen nevetségesnek tűntek ezek a kérdések. Főleg, hogy az informatikai újságírás is részben az elemzésről szól, csak ott nem egy-egy szoftvert próbálsz részleteiben megérteni, hanem úgy általában a trendeket és fontosabb részleteket. 

A mostani munkahelyemen, a Nordconnál viszont úgy érzem, hogy tényleg díjazzák a sokszínűségem, és szeretnék, ha a különböző oldalaim kamatoztatnám a feladatokban. A napi elemzői munkám mellett igyekszem segíteni a kollégáknak szakmai cikkek megírásában és legutóbb például üzleti reggeli szervezésében is.

Az eredeti kérdésre visszatérve, az a helyzet, hogy minden eddigi munkahelyemre külön megkereséssel kerültem, nem a hagyományos álláshirdetésre jelentkezéssel. Ettől függetlenül persze interjúm mindenhol volt, de már nem az alapoktól kellett kezdeni a bemutatkozásom.

Milyen volt a jelenlegi állásodhoz kapcsolódó felvételi folyamat? Milyen feladatokat kellett megoldanod?

Két interjún vettem részt, és köztük volt egy gyakorlati feladat. Az első interjún főleg arról beszélgettünk a későbbi főnökeimmel, hogy végül miért nem helyezkedtem el más cégeknél, ahol előtte interjún jártam. Azt hiszem ezzel egyrészt a saját elvárásaim, másrészt a gyengeségeim szerették volna megtudni. Aztán user story-kat tettek elém, és ezeknek értelmezéséről, illetve priorizálásáról beszélgettünk – melyik story fontosabb, melyik story előfeltétele egy másiknak stb.

A második interjú előtt kaptam egy gyakorlati feladatot, hogy tervezzem meg egy nemzetközi kávézó hálózat magyarországi leányának toborzási rendszerét, amihez néhány soros leírást is kaptam az eddig felmerült igényekről. Egy prezentációban kellett összefoglalnom, hogy az eddigiek alapján mit tudunk, és milyen kérdéseket kell feltenni egy következő egyeztetésen. Most így visszaolvasva látom, hogy igazából a későbbi projektemet írták le virágnyelven, csak a kávézó hálózat helyett kicsit más volt az ügyfél. A második körös interjún a prezentációmon kezdtünk végigmenni, de közben belementek adatbázisos, tervezős kérdésekbe is. Utólag úgy hiszem, a tudásom határaira voltak kíváncsiak, hogy a későbbiekben miben kell még fejlődnöm.

Mit tanácsolsz azoknak, akik üzleti elemző állásinterjúra készülnek épp? 

Gondolják végig, hogy milyen feladatokat végeztek eddig, ahol fejlesztőkkel és felhasználókkal kellett egyeztetniük. Ha valaki pályakezdő, akkor valószínűleg a munkáltató arra lesz kíváncsi, hogy hogyan tud kommunikálni, problémás helyzeteket és érdekellentéteket kezelni. Ha egy tapasztalt elemzőről van szó, akkor persze a korábbi projektjeire lesznek kíváncsiak. Érdemes előtte átgondolni, hogy mi volt a kedvenc projektje és miért, melyiket szerette kevésbé, melyik projekten dolgozott együtt a legtöbb emberrel – milyen szerepkörök voltak, milyen dokumentációkat kellett elkészítenie.

Mi a következő lépés a számodra? Merre tovább?

A Nordconnál már volt egy ilyen karriertervező köröm, mikor kitaláltuk a lehetséges fejlődési irányokat. Üzleti elemzőként a PowerBI és a PowerApps érdekel. Ha lenne időm, ebben fejleszteném magam. Amúgy meg nagyon tetszett a HR digitalizációs projekt, úgyhogy mélyebb HR ismereteket is szeretnék szerezni, hogy később is bevegyenek ilyen fejlesztési munkákba.

A “CodeBerry Programozóiskola — Történetek” sorozatban olyan emberekkel beszélgetünk, akik a programozással kapcsolatos határterületeken dolgoznak.

Szeretnél te is megtanulni programozni? Gyere és próbáld ki ingyen az első 15 leckét a CodeBerry Programozóiskolában.