Békéssy László villamosmérnökként végzett fejlesztő, a CodeBerry Programozóiskola ügyvezetője és egyik alapítója. Lacival önmagát író kódról, szerelemprojektekről, az informatikával szembeni előítéletekről beszélgettünk és arról, hogy miért fontos a teljes szabadság a munkahelyen.

Itt lakom: Magyarország, Budapest

Itt dolgozom: CodeBerry Programozóiskola

Ezt használom: iPhone, Dell, Windows + tele van a gépem UNIX-os rendszerekkel

Egy szó, ami leírja a munkastílusom: elkészült. (Egy szóban nehéz, mert az “elkészült” mindenkinek más szinten van, nálam az a jellemző — hogy Marcellus Wallace-t idézzem — ha elkészült, akkor el van készülve, azaz nincs vele több dolog.)

Ha megkérdezik, hogy mi a foglalkozásod, mit válaszolsz?

Elkezdek filozofálni azon, hogy mit jelentenek a foglalkozás a hivatás és munka szavak, és kifaggatom a kérdezőt, hogy megtalálta-e már a hivatását. Alapból nem szeretek válaszolni erre a kérdésre, mert ez a második leggyakoribb small talk kérdés a “Mizu?” után, és jobban szeretem, ha a kérdező tesz energiát a kérdésbe.

Ami a foglalkozásomat illeti egyébként, mostanában azt szoktam mondani, hogy iskolaigazgató vagyok (CodeBerry) és egyben automatizálási szakértő (automation expert), valamint robotiparos (creating automation bots).

Mesélj arról, hogy mit és min dolgozol most programozás témában?

Automatizálom azokat a feladatokat, amiket háromnál többször kell(ene) megcsinálnia valakinek.

Egy terméken belül (itt most konkrétan a CodeBerry-ről beszélve) az ügyfeleknek elég hosszú és változatos életciklusa van. Onnantól, hogy megérkezik az oldalra, és megnyom egy gombot nyomon kell követnünk, hogy mikor és mi történik vele.

Az a feladatom, hogy amikor egy potenciális diák megérkezik az oldalunkra, megtörténjen vele minden interakció, és mindez automatikusan. A teljesség igénye nélkül:

  • tudjon regisztrálni az oldalon, kapja meg a megfelelő emaileket
  • tudjon fizetni
  • kerüljön be a megfelelő mérőszámaink közé
  • kapja meg a megfelelő automatikus leveleket
  • ha fizetett, állítsuk ki a megfelelő számlát
  • kövessük, hogy melyik marketingkampányunkból jött, melyik a sikeres
  • ha lemondja az előfizetését, mindenhol töröljük a hozzáférését, utaljuk vissza neki a megfelelő összeget, ha kéri.

Plusz, ezenkívül van egy csomó háttérmunkám, ugyanis a termékeinknek minél megbízhatóbban kell futnia. Az, hogy egy szerverleállás után néhány perccel elkészüljön egy egzakt másolat a régi szerverünkről nem egyszerű, de teljesen automatizálható feladat. Így nyugodtan alszunk minden nap.

Hogyan néz ki a munkahelyed? Hogyan néz ki az asztalod?

Legtöbbször otthonról dolgozom, nagyon ritkán kávézóból, de azt nem szeretem, mert nem kényelmes. Három fontos dolog van az asztalomnál: a notebookom (nyilván), egy fülhallgató (mindig szól a zene munka közben, mindig) és kétféle szék (sokat ülök, ezért váltogatom).

Most tervezem, hogy beszerzek egy álló asztalt, az még sokat dobna az egész munkastílusomon. Egyébként ami még gyakori az a tea / víz, ha itt van mellettem, akkor iszom és gyakrabban állok fel.

Mikor, hol és hogyan tanultál programozni?

Informatikaórán és az egyetemen. Körülbelül tizennégy évesen kezdtem, de sokáig nem érdekelt, az egyetem végén szerettem meg. Főleg amikor szóba kerültek az önmagukat generáló kódok és az automatizáló robotok.

Ha jóindulatúan fordítjuk a filozófiámat, akkor szeretném, hogy nagyon sok informatikus értelmes munkát végezzen ahelyett, amit most csinál. Ha rosszindulatúan, akkor nagyon sok informatikus munkáját szeretném megszüntetni.

Milyenek a munkalehetőségek programozóként? Te általában mennyi ideig kerestél állást?

Sosem kerestem — mérnökök, programozók, informatikusok és villamosmérnökök mindig kellenek. Egyébként végzettség szerint villamosmérnök vagyok, informatikai határterületen (beágyazott rendszerek).

Hogy telik most egy napod, egy heted, egy hónapod, egy éved?

A leggyakoribb heti rutin valami ilyesmi:

  • Hétfő: egész nap meetingek, stratégiai és operatív rendezés. Azért egész nap, mert akkor a héten az összes többi nap szabadon marad.
  • Kedd: délelőtt hosszú távú stratégiai megbeszélés, délután általában letudom a találkozókat.
  • Szerda-csütörtök: otthon, egész nap senki nem zavar, van amikor tíz-tizenkét órát is dolgozom, de van, amikor akad valami elintéznivalóm, szóval “csak hatot.” Ezeket nettó munkaidőben értem, nincs benne az ebéd, a társalgás vagy a WC-n töltött idő.
  • Péntek: délelőtt összefoglaljuk, hogy mi volt a héten, és megtervezzük a következőt, délután attól függ.
  • Szombat-vasárnap: az esetek 80%-ban szabadnapok, de egy vállalkozásnál becsúszik olyan is, amikor teljes munkanapok.

Az utóbbi évem ilyesmi volt. Nagyon elégedett vagyok ezzel a rutinnal, mert néhány kerettől eltekintve teljesen rugalmas, én döntöm el, hogy mikor mit csinálok. Én szabályozom a munkaidőmet, nincs ingázási időm és minden héten van egy-két napom, amikor senki nem zavar. Ez a programozók álma.

Mi az, ami meglepett, amikor elkezdted csinálni, amit nem gondoltál volna előtte?

Nem gondoltam volna, hogy valaha ennyit fogok programozni. Ennek viszont örülök, mert az alkotási vágyamat tudom kiélni ezzel. Főleg, ha olyan a projekt, ami belülről motivál.

Mi az a tudás, amit te tudsz, és az átlagember számára meglepő?

Az átlagember (ha van ilyen) az “informatika” és “programozás” szó hallatára szereti elveszíteni a beszélgetés fonalát a nem-értek-a-matekhoz kifogás miatt.

Ezt én nagyon sajnálom, mert szerintem az informatika érdekes és nem bonyolult, ráadásul lehet róla úgy beszélni, hogy mindenki értse.

A barátaimmal van egy “versenyünk”, ami arról szól, hogy ki tud minél nehezebb informatikai, fizikai vagy matematikai fogalmat dobozzal és cicával elmagyarázni teljesen laikusok számára (Schrödinger macskájából kiindulva). Eddig egyedül a konvolúciót nem sikerült, minden mást igen.

Visszatérve a kérdésre, az átlagember számára bármi, ami engem informatikailag foglalkoztat, meglepő (vagy unalmas) lehet. Főleg az automatizálás része:

“- Te tudsz olyat csinálni, hogy a telefonodról letöltődnek a képek, a géped átnevezi őket és rendezi dátum alapján, majd mindent feltölt az internetre? – Aha, 10 perc.”

Kikkel dolgozol együtt?

A CodeBerry alapítóival. Régi csapat ez, már 8 éve dolgozunk együtt, van egy pár másik szerelemprojektünk is: Láthatatlan Egyetem, YearCompass, SotePedia, csak hogy a nagyokat említsem.

Milyen tipikus életutak vannak a szakmádon belül?

Erre azért nem tudok jól válaszolni, mert egy héten belül négy-öt szakmában is dolgozom.

Ezeket “sapkáknak” hívjuk a cégen belül, és minden feladat előtt tisztázzuk, hogy ki milyen sapkában csinálja, amit csinál, hogyan van jelen épp. Más dolgokat csinálok, amikor építem a vállalkozást, beszélek a könyvelővel, szervert konfigurálok, stratégiát alkotok, vagy programozok.

Van egy vicces rituálénk is ezzel kapcsolatban: minden meeting előtt bemutatkozunk, hogy ki milyen sapkákkal van jelen.

Ez az egyik kihívás a vállalkozói létben, de nagyon szeretem.

Mi a te életpályád, hogyan tovább?

Most 100%-ban csináljuk a CodeBerry-t, éppen külföldre készülünk, szóval izgalmas lesz. A többit majd meglátjuk, jelenleg ez a fókusz.

Milyen foglalkozásra váltanál, ha váltanál? Milyen foglalkozásra tudnál váltani?

Nincs a fejemben, hogy szeretnék váltani. Öt éve megfogalmaztam, hogy mi fontos és mi nem fontos nekem egy munkahellyel kapcsolatban, valami ilyesmi lett:

  • én osztom be az időmet teljesen, nincs kártyás lecsippantós rendszer
  • olyan projekten dolgozom, aminek szerintem van értelme és haszna
  • olyan emberekkel dolgozom, akik az elvárás felett végzik a munkájukat
  • olyan emberekkel dolgozom, akik nagyon jól kommunikálnak
  • olyan projekten dolgozom, amivel sok emberre vagyok hatással
  • a munkám passzív jövedelmet hoz, ha akarom, bármikor abbahagyhatom
  • a munkahelyem maximum tizenöt-húsz percre van a lakásomtól
  • ha lehet, akkor otthonról is tudok dolgozni.
  • Na, ezek közül mindet teljesíti a mostani munkám.

Milyennek kell lenni az embernek, hogy jó programozó, IT szakember legyen? Kiknek nem javasolnád ezt a szakmát?

Ezt általánosságban mondom mindenkinek: szerintem akkor leszel jó, ha élvezed azt, amit csinálsz.

Szerencsére mostanra a programozás is olyan lett körülbelül, mint az úszás: próbáld ki, ha tetszik csináld, ha nem tetszik, ne csináld. Ha tetszik a mérlegképes könyvelő vagy a pincérkedés, csináld, ha nem tetszik, ne. Értitek.

Szóval próbáld ki magad, told el a falig, feszegesd a határaid — ha bejön csináld, ha nem, válts.

Mit szeretsz benne leginkább?

Az alkotást és a fókuszt.

Ahogy mondtam, mindig zenét hallgatok munka közben, a segítségével most már körülbelül öt perc alatt kerülök abba az állapotba, amikor teljesen egy dologra tudok koncentrálni. Female vocal trance, chillstep, progressive trance számokat hallgatok — pont azon a tempón lüktet, mint az agyam.

Mi a legnehezebb, illetve mi a legbosszantóbb ebben a szakmában? Mik ennek a szakmának a veszélyei?

Vannak olyan napok, amikor minden összejön. Minden sor, amit írok klappol, minden előre működik, csodálatosan szuper az egész és mindennel elkészülök, amit szerettem volna. Sőt még volt időm két olyan dolgot is megcsinálni, ami nem alap funkcionalitás. Ezeket a napokat beírom a naptáramba, évente kettő ilyen van.

A többi nap döcögősebb, a munka húsz százaléka az effektív programozás a maradék nyolcvan debuggolás (hibakeresés) és tesztelés. Extrém esetben olyan sorok futtatása, amiről sejtésem sincs, hogy micsoda, de StackOverflow-n azt írták, hogy megjavítja.

Aki nem bírja a nyomozást, vagy a felismerést, hogy “egy szóköz miatt nem futott a kód”, annak nem ajánlom ezt a szakmát.

Mennyire biztos az állásod? Mennyi ideig dolgozik az ember egy helyen?

Nekem biztos, én vagyok a főnök.

Viccet félretéve én két-három évnél tovább még nem dolgoztam egy helyen vagy egy projekten, és ezt a mintát tervezem is folytatni.

Ha egy kérésed lehetne az emberekhez a szakmád nevében, mi lenne az?

Próbáld ki a programozást, mert lehet, hogy tetszik, és két nagyságrenddel jobban fogsz élni, mint most.

Mennyit keres átlagosan egy ember a szakmádban (pályakezdőként, tapasztaltként, veteránként)?

Pályakezdőként multinál dolgoztam, úgyhogy a multis ranglétra szerint fizettek. Tapasztaltnak és veteránnak még nem mondanám magam, de szerintem a mostani tudásommal 600.000 Ft nettóért felvennének valahová, egy kis keresés után.

Ez nem feltétlenül programozói állás, ez már inkább tech team lead, vagy középvezetői beosztás lenne.

Szerinted hogyan lehet, hogyan érdemes megtanulni programozni?

Fogj a “Kéne” listádról (bakancslista, amit meg kéne csinálni, de sosincs rá időd, meg minden, persze..) egy projektet, és programozd le.

Szerinted miért érdemes megtanulni programozni?

Szerintem nem érdemes, csak azoknak, akik szeretik. Azt érdemes megváltoztatni a gondolkodásunkban, hogy akkor leszel jó programozó, ha szereted a matekot vagy a fizikát. Nem. Van egy gyógyszerész, bölcsész, közgazdász, művész és egy festő ismerősöm is, aki szeret programozni. Van, aki pénzért, van aki önmegvalósítás miatt. Próbáld ki te is.

 

A “CodeBerry Programozóiskola — Diákjaink Történetei” sorozatban olyan diákjainkkal beszélgetünk, akik sikeresen elhelyezkedtek fejlesztőként.

Szeretnél te is megtanulni programozni? Gyere és próbáld ki ingyen az első 15 leckét a CodeBerry Programozóiskolában.