Borsos Zoltán (borsi), hobbizenész, hobbikóder, fejlesztőből lett vezető, civilben nyúltulajdonos. Szakterülete a nagyon rossz viccek gyártása, a rakottkrumpli-evés, és az Agile Scrum. Szabadidejében néha parkokban gitározik, vagy még néhábban sört főz. Jelenleg a Sense/Net Zrt. Termékfejlesztési Vezetője, ahol rendszereket és csapatokat épít.

Itt lakom: Magyarország, Budapest
Itt dolgozok: Sense/Net Zrt.
Ezt használom: Oneplus 5/ Dell Latitude E5450 (céges flotta)/ Windows 10
Egy szó, ami leírja a munkastílusom: Ezt megpróbáltam, de mindig valamiért legalább két szó lett és azok sem tetszettek. Azt hiszem, hogy ezért a “leírhatatlan” nyert.

Ha megkérdezik, hogy mi a foglalkozásod, mit válaszolsz?

Mostanában inkább angolul kérdezik meg, akkor azt mondom, hogy “Product Person” vagyok. Ha kibontjuk, akkor ez a reguláris kifejezés szerintem jól lefedi az összes buzzwordöt, amivel a különböző helyeken illetik a foglalkozásomat: /Pro((duct)|(ject)|(gram)) ((Owner)|(Manager))/g

Ha pedig a fodrász kérdezi meg, akkor valami olyasmit mondok hogy informatikai termékfejlesztéssel foglalkozom.

Mesélj arról, hogy mit és min dolgozol most?

A cégnek, ahol dolgozom, van egy terméke, amit sensenet ECM-nek hívnak. Az ehhez a termékhez kapcsolódó összes feladatot fogom én össze. Termékstratégiát, roadmapet készítek a csapatommal, a termékfejlesztési folyamatot vezetem és sokat beszélgetek stakeholderekkel (olyan emberek, akik érdekeltek a projekt kapcsán), partnerekkel, lehetséges ügyfelekkel. A munkám egyik része kommunikáció, a másik része pedig folyamatos problémamegoldás, tervezés, végrehajtás.

Hogyan néz ki a munkahelyed?

Az infoparkban abban a nagy színes irodaházban van az irodánk, ami egy nagy open space-ből és számos kisebb-nagyobb tárgyalóból áll. A teret növények, meg meghencseredhető bútorok szelik szanaszét, itt dolgoznak a fejlesztőcsapatok és itt szoktuk tartani egymásnak a pénteki TGIF előadásainkat is.

Abban a színes házban lakunk, Laci, az egyik backend fejlesztőnk pedig menekül a fagyizás elől.

Negyedévente a CEO és a vezetőség prezentálják az eredményeket mindenkinek. Itt nemsoká én jövök.

Mikor, hol és hogyan tanultad ezt a szakmát?

  • Munkában, 7 éve folyamatosan, tapasztalva
  • Egyetemen 4–5 éve, hallgatva egy-két szemesztert (Például Szoftver Technológia (és később a Szoftver Laboratórium 4 == Projekt labor) valamint a Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan tárgyakat. Akkor nem gondoltam volna, hogy pont az itt szerzett tudást fogom hasznosítani)
  • Kollégiumban, 4–5 éve, öntevékeny csoportokat vezetve
  • Konferenciákon, szemináriumokon, workshopokon és tanfolyamokon, kérdezve
  • 10 éven keresztül könyvekből, blogokból, újságokból, mindenféle online anyagokból (pl. scrum.org), olvasva

Milyenek a munkalehetőségek ebben a szakmában? Te általában mennyi ideig kerestél állást?

Úgy gondolom, hogy tech menedzsereket keresnek sok helyre, viszonylag sokat. A szakmán belül azért lehet specializálódni, például más tudás kell az autóiparba, mint mondjuk egy webes startuphoz, tehát nem tudsz szerintem kicserélni egy menedzsert egy másikra feltétlen.

Általában nem én kerestem állást, hanem hívtak, én meg mentem az interjúra, ami után aztán fel is vettek. Egyszer döntöttem úgy, hogy keresek új munkahelyet, a mostani helyemre kb. két hét alatt vettek fel.

Hogy telik most egy napod, egy heted, egy hónapod, egy éved (munka szempontból)?

Minden héten van egy tervezős nap (szombat, vagy vasárnap), amikor az egész következő hétre meghatározom a legfontosabb feladatokat. Ez általában napi 1–2 tennivalót jelent: ha ezeket legyűröm, akkor megnyertem az adott napot.

A saját, lapátolós feladataimon kívül van egy csomó rendszeres megbeszélésem:

  • Hetente van a csapatommal egy meetingem, amikor feladatokat pontosítunk, akadályokat hárítunk el és még egy, amikor a saját folyamatainkat próbáljuk javítani és mindenki ventillál az elmúlt héttel kapcsolatban. Kéthetente fordulunk a sprinttel, akkor van egy review-nk, ahol a megoldott feladatok bemutatása mellett ránézünk a mérőszámainkra is.
  • Szokott lenni a menedzsmenttel, a marketinggel és a sales-szel is egy-egy státusz meetingem.
  • Havonta tartok egy one-on-one-t minden csapattagommal, ahol beszélünk személyes jólétről, célokról, szakmai kihívásokról.
  • Háromhavonta van egy negyedév-zárásunk a csapattal, amikor frissítjük a roadmapet, értékeljük egymás teljesítményét és új célokat tűzünk ki.
  • Évente van egy egész éves értékelésünk, ami hasonló a negyedéveshez, csak a scope nagyobb.

Hogyan néz ki az asztalod?

Asztal, almátlanul, olvasott könyvekkel és reggeli dupla eszpresszóval.

Mi az a tudás, amit te tudsz, és az átlagember számára meglepő?

Azt mondják, hogy a látszat ellenére meglepően gyorsan gondolkodom és kötök össze látszólag össze nem illő dolgokat. Ezen kívül azt hiszem, még mindig megy a magyar spárga, ezen sokan meg szoktak lepődni (én is).

Kikkel dolgozol együtt?

A saját csapatommal, a menedzsmenttel és a partnerekkel, felhasználókkal.

Milyen tipikus életutak vannak a szakmádon belül?

  • Az egyik tipikus életút az, hogy fejlesztőből mászik “fölfele” az ember: először vezető fejlesztő lesz, aztán ha van hozzá affinitása, Engineering Manager, vagy Product Managert csinálnak belőle.
  • A másik életút, hogy csinálsz mondjuk egy MBA-t és elmész menedzselni embereket, meg termékeket. Először Intern, vagy Associate PM leszel (azt hiszem, hogy ez ilyen Microsoft-Amazon-Google terminológia), amikor kiesel az egyetemről, aztán PM, majd valamilyen vezető.

Az előbbi tipikusan a mérnökséget előtérbe helyező cégeknél jellemző (pl. Google), utóbbi pedig a termékközpontú cégeknél (pl. Facebook).

Mi a te életpályád, hogyan tovább?

Jó kérdés, egyelőre mindenképp szeretnék foglalkozáson belül maradni. Egyszer szerintem kipróbálnám, hogy milyen egy gyorsan pörgő, “mindkét végén égetjük a runwayt” startupnál egy ilyen pozícióban, aztán, hogy egy nagy tech óriásnál hogyan lehet érvényesülni a százharmincadik PM-ként.

Milyen foglalkozásra váltanál, ha váltanál? Milyen foglalkozásra tudnál váltani?

Hát, lehet, hogy tanítanék valamit. Néha vannak rövid tanácsadói szakaszok az életemben, szerintem azt tudnám például csinálni.

Persze egy-egy nehezebb nap végén néha elgondolkodom, hogy elmegyek sajtkészítőnek egy tiroli faluba.

Milyennek kell lenni az embernek, hogy szeressen a te szakmádban dolozni? Kiknek nem javasolnád ezt a szakmát?

Sok türelem kell, valamint több liternyi asszertív kommunikáció. Tudni kell, mikor, kit kell inkább mentorálni, mint coacholni és fordítva. Fontos a megbízhatóság, a példamutatással való vezetés, a számonkérhetőség. Emellett fontos, hogy tudj bízni az embereidben és ne próbáld meg helyettük megoldani a feladataikat.

Ezen kívül jól jön a rendszerszemlélet, az analitikus készség.

Nem javaslom azoknak, akik az emberekben csak a végrehajtó drónokat látják, vagy az áthelyezhető erőforrást.

Mit szeretsz benne leginkább?

Szeretem azt a pillanatot, amikor összerakunk egy rendszert, megnyomjuk a gombot és az egész elkezd működni. Megjelennek az első userek és elkezdenek gyűlni az adatok.

Szeretek az emberekből csapatot csinálni, szépen lassan elfogadtatni magamat, aztán rávenni őket, hogy akarják a legjobbat kihozni magukból. Amikor sikerül bizalomra épülő csapatot kialakítani, ahol nem félnek az emberek beismerni, hogy hibáztak és a megoldást együtt mondják ki, elköteleződnek mellette és együtt fejlődnek, akkor titokban elmorzsolok egy könnycseppet.

Mi a legnehezebb, illetve mi a legbosszantóbb ebben a szakmában? Mik ennek a szakmának a veszélyei?

Nincs egy tökéletes, jó út. Nincs ezüst golyó, vagy mindent megoldó “menedzsmentfilozófia”. Könnyű fanatikusan hinni egy módszertanban és megpróbálni belegyömöszölni minden kör alakú fejlesztőt a négyzet alakú lyukba. Nem mindegy, hogy mennyire érett egy csapat, milyen tapasztaltak a tagok és hogy ki honnan jött. Ahhoz, hogy hatékonyan tudj vezetni embereket, nagyon sok energiát kell fektetni beléjük. Ez nekem nem bosszantó, mert szeretem — inkább csak azt látom, hogy sokan beleszaladnak ebbe a pofonba.

Mennyire biztos az állásod? Mennyi ideig dolgozik az ember egy helyen?

A jelenlegi állásom biztossága tőlem függ: ha sikerre tudjuk vinni a terméket, termelünk profitot, a csapat boldog és én is úgy érzem, hogy fejlődök közben, nem kell tartanom attól, hogy elvesztem.

Az utóbbi kérdésre az a válaszom, hogy változó. Van, aki 2 évente vált munkahelyet, van, aki 15 évig is egy helyen dolgozik.

Mennyit keres átlagosan egy ember a szakmádban (pályakezdőként, tapasztaltként, veteránként)?

Itthon szerintem pályakezdőként 200 és 300 ezer nettó között mozog a havi bér, tapasztaltként 300 és mondjuk 800 nettó között lehet hazavinni, a veteránoknál pedig — gondolom — határ a csillagos ég. A glassdoor.comszerintem jobb nálam a fizetések megbecslésében. 🙂

Szerinted hogyan lehet, hogyan érdemes megtanulni ezt a szakmát?

Nem gondolom, hogy erre a kérdésre hitelesen tudnék válaszolni… de ha mondjuk már dolgozol egy cégben, és van a vezetéshez affinitásod, akkor én a helyedben fokozatosan egyre több felelősséget vállalnék és az új kihívásokat megtámogatnám végtelen tanulással. Nem árt, ha ilyenkor van az ember mellett egy mentor is, aki megmondja, hogy melyik út a járható és melyik a nem.

Vagy elvégzel egy MBA-t és aztán megpróbálod átültetni a gyakorlatba a tanultakat.

Te hogyan tartod frissen a tudásod? Milyen könyveket, blogokat olvasol, milyen konferenciákra jársz, stb.?

Sok szakmai könyvet olvasok és podcastet hallgatok. Éppen vezetés, menedzsment és product design témakörben akarok okosodni.

Most megnyitva a kindle appomat, ezeket a könyveket próbálom épp legyűrni párhuzamosan:

Podcastek, amiket hallgatok a témában:

Vezetés témakörben tavaly voltam a Stretch conon, volt néhány egészen jó előadás, ajánlom.

Ha valaki tud nekem ajánlani — mondjuk kommentben — még jó könyveket, meg podcasteket, (vagy esetleg blogot) egészen nyitott vagyok rájuk. 🙂

Szerinted miért érdemes megtanulni ezt a szakmát?

Van a szakmának egy csomó nagyon praktikus része, amik szemléletformálóak lehetnek a mindennapi életben. Az idő-, projekt- és büdzsémenedzsmentet, ha nem is ennyire kötötten, szerintem tök jól lehet alkalmazni a saját életedben is.

A “CodeBerry Programozóiskola — Diákjaink Történetei” sorozatban olyan diákjainkkal beszélgetünk, akik sikeresen elhelyezkedtek fejlesztőként.

Szeretnél te is megtanulni programozni? Gyere és próbáld ki ingyen az első 15 leckét a CodeBerry Programozóiskolában.