Mennyire nehéz megtanulni programozni?

Biztosan felmerült benned is a kérdés, mikor elkezdted fontolgatni, hogy fejest ugrasz a programozásba, hogy: mekkora fába vágod a fejszéd? Nehéz megtanulni programozni? Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy könnyű-e kódolni, vagy pedig matekzseniknek való feladat, és hogy mitől függ, mekkora kihívást jelent számodra. 

 

Nehéz megtanulni programozni?

Rövid válasz a kérdésre: nehéz megtanulni programozni?

Különböző szintjei lehetnek a programozásnak, különböző célokra különböző programozási nyelveket használhatunk.

Belekezdeni egyáltalán nem nehéz, ki lehet próbálni, hogy tetszik-e, meg akarjuk-e ismerni mélyebben, szeretnénk-e választani valamilyen irányt, ami felé folytatjuk a tanulást. Akár gyerekek is elkezdhetnek programozni, az első sikerélményekig könnyen el lehet jutni. 

Középhaladó-haladó szinten viszont már sokkal nagyobb kihívást jelentő feladatokat kell időnként megoldani, komplex fogalmakat és folyamatokat megérteni. Nem jelenthetjük ki objektíven, hogy a programozás könnyű, vagy nehéz. 

Ha érdekel ez a terület, érdemes kipróbálni, az alapokat megismerni, azután el tudod majd dönteni, hogy számodra mennyire nehéz, illetve, hogy elég motiváló és érdekes-e ahhoz, hogy a nehézségeket is leküzdd.

Programozás, mint gyűjtőfogalom – Mit jelent a programozás? 

Gyakran emlegetik a “programozás”, illetve “programozó” kifejezéseket általános értelemben például abban a kérdésben, hogy “nehéz megtanulni programozni?” vagy: “mit csinál egy programozó?”.

Pedig tulajdonképp nehéz, vagy talán lehetetlen így megfogni, mi az a programozás, mert annyira szerteágazó és sokszínű, amit programozói ismeretekkel kezdeni lehet. 

Ha azt halljuk valakiről, hogy programozó, már sok mindent sejthetünk arról, hogy milyen komplex, odafigyelést igénylő, érdekes munkát végez. De valójában ennyiből még nem tudjuk igazán, hogy mivel foglalkozik pontosan, milyen lehet egy napja, milyen feladatai vannak.

A programozás annyira sokszínű, hogy ebben a formában tulajdonképp gyűjtőfogalom, ami hatalmas ernyőként számtalan területet fog át. Annyi azonban mindenképp közös ezekben a területekben, hogy a programozók a számítógépekkel kommunikálnak programozási nyelveken keresztül. 

Gondolj arra, mennyi különböző eszközt, alkalmazást, felületet használsz nap mint nap: weblapok, mobilapplikációk, játékok, asztali alkalmazások, beépített eszközök (például okos háztartási gépek) programjai, a sor végtelenségig folytatható.

Ahhoz hogy ezeket létrehozzák és karbantartsák, meg kell írni a hozzájuk szükséges programokat (amik tulajdonképpen nem jelentenek mást, mint egy adott programnyelven megírt, sok-sok sornyi kódot) – ezt csinálják a programozók.

Hozzátartozhat a munkájukhoz a magasabb szintű tervezés, a tesztelés, hibakeresés és -javítás, dokumentálás, esetleg a megrendelőkkel való kommunikáció.

 

Mitől függ, hogy nehéznek találod-e programozást?

Leginkább azon múlik, hogy neked mennyire nehéz megtanulni programozni, hogy motivált és érdeklődő vagy-e iránta. Az, amit lelkesedéssel és kíváncsian tanul az ember, nem tűnik nehéznek, illetve, ha egyes részei nehezebbek is, hamar átlendül az akadályokon, válaszokat keres, és azonnal használja, amiket megértett.

Ha örömödet leled izgalmas logikai feladatok megoldásában, akkor jó eséllyel szeretni fogod a programozást is. 

Attól is függhet, mennyire tartod majd nehéznek a programozás tanulását, hogy melyik programozási nyelven keresztül kezdesz bele az alapok elsajátításába.

Vannak ugyanis olyan nyelvek, amelyek közelebb állnak az emberi nyelvekhez, könnyebben tanulhatók kezdők számára, és vannak, amelyek absztraktabbak, nehezebben elsajátíthatók kezdőként. Erről a témáról a “Melyik programozási nyelvet válasszam?” című cikkben olvashatsz tovább.

Kellenek előismeretek? 

Előnyt jelenthet – de egyáltalán nem feltétel, – ha jóban vagy a matekkal, vagy érdekelnek a műszaki dolgok, összességében, ha korábban is szerettél informatikával foglalkozni, és érdeklődsz az eszközök működésének hátterében meghúzódó folyamatok iránt. 

Programozó viszont bárkiből lehet, ehhez elég elolvasnod néhányat Diákjaink történetei közül, máris láthatod, hogy akár szinkrontolmácsból, többgyermekes anyukából, vagy fitneszedzőből is válhat programozó, de meg lehet tanulni tízévesen, vagy 60 év fölött is. 

 

Forrás: Thinkful.com

 

Mi a cél és milyen eszközt választasz hozzá? – “Könnyű” és “nehéz” programozási feladatok

Sok olyan területe, részfeladata lehet a programozásnak, ami nem nehéz, viszont előfordulhat, hogy begyakorlása sok időt vesz igénybe és kitartást igényel.

Hobbiprojektekhez vagy valamilyen specifikus feladat megoldásához, például egy szakdolgozat statisztikai számításainak meggyorsításához, vagy egy adatbázis profi kezeléséhez szükséges tudást hamar fel lehet építeni, és nem is feltétlenül nehéz megtanulni a szükséges ismereteket.

Egy honlap felépítéséhez kellő programozói tudást szintén viszonylag rövid idő alatt meg lehet szerezni, és nem nehéz feladat kezdők számára sem. Bár hozzátehetjük, hogy a webfejlesztést is lehet nagyon profi szinten űzni és különleges megoldásokat megvalósítani egy honlapon.

Viszont, egy fejlesztői álláshoz általában már jóval nehezebb feladatokat meg kell tudni oldani, még junior programozóként is, de semmi olyat, amit ne lehetne kitartó tanulással és gyakorlással elsajátítani. 

Mi jelent igazi kihívást a programozásban?

Bárki, akinek van számítógépe és internetkapcsolata, el tud kezdeni kódolni tanulni. De azt a szintet elérni, amivel önállóan is képesek vagyunk létrehozni valamit, csak sok gyakorlással és általában több hónapnyi, évnyi tanulással lehet. 

A programozás összetett folyamat, részfeladatok sorozata, komplex rendszer. Nem feltétlenül az egyes lépések nehezek, hanem átlátni, érteni és megfelelően használni a cél eléréséhez szükséges tudást – ez jelent kihívást. 

 

Milyen készségeket érdemes fejleszteni, ha programozni szeretnénk?

Egyetemi szintű programozói képzésre készülve tisztában kell lenni azzal, hogy az ott nyújtott oktatás komoly matematikai készségeket és ismereteket vár el, csak erős matematikai tudással végezhető.

A tanfolyamok, gyakorlatorientált képzések és az egyéni tanulás ezzel szemben akkor is sikeres lehet, ha jóval kevesebb elméleti ismeretet tartalmaz, így nem igényel magas szintű matematikát. 

Egyértelműen szükség van azonban a logikus, analitikus gondolkodás képességére. Az algoritmusok megértéséhez és elsajátításhoz, ha nem is hagyományos matematikai készség, de elmélyült, elemző, következetes gondolkodás mindenképp szükséges.

Bizonyos alapfogalmakkal is tisztában kell lenni, és programozói alapműveleteket megérteni. Ezeket érdemes sokat gyakorolni és időnként újra elővenni, hogy teljesen magabiztosan tudjuk őket használni.

Bár van lehetőség anyanyelven tanulni, például a Codeberry tanfolyamain is magyarul kapsz magyarázatokat és példákat minden témakörhöz, hosszú távon mégis érdemes fejleszteni az angoltudásod is.

Nagy segítségedre lesz az angol, ha elakadsz egy kérdésben, választ találhatsz fórumokon, tutorialokban, cikkekben, nagyrészt angolul.

Készségfejlesztés programozáson keresztül

A programozás megtanulásával nem csak programozni tanulsz meg. Fejleszteni lehet vele például:

Például, ha másokkal közösen dolgozol egy projekten, akkor megtanulsz együttműködni, fejlődni fog a kommunikációs készséged. Ha egy bonyolult szoftvert vagy számítógépes programot fejlesztesz, akkor a lehető legpontosabban kell dokumentálnod a munkádat.

Programozást tanulni nem csak azt jelenti, hogy szavakat pakolsz egymás után a képernyőre bizonyos sorrendben, hanem azt is, hogy teljesen átalakítod a gondolkodásmódodat. Ez pedig a modern világ bármilyen területén értékes képességnek számít.

Biztos nekem való a programozás?

Itt jön az a rész, amikor komolyan végig kell venni a a programozói szakma előnyeit és hátrányait. Esetleg elrugaszkodott elképzeléseid voltak a programozásról, és nem gondoltál bele, hogy végső soron a programozás is olyan, mint bármilyen más szakma – ezt is csinálni kell, időt és energiát nem kímélve.

 

 

De ha a következő szempontok igazak rád, akkor elég jó esély van rá, hogy minden percét imádni fogod.

Jelek, amik arra utalnak, hogy a programozás NEKED VALÓ:

  • A gondolkodásod egyszerre kreatív és elemző
  • Odafigyelsz a részletekre
  • Egyedül és csapatban is szívesen dolgozol
  • Jól megérted az írott angolt
  • Imádsz problémákat megoldani
  • Imádsz folyton új dolgokat tanulni
  • Jól alkalmazkodsz a változásokhoz
  • Szereted rendszerezni az információkat és automatizálni a folyamatokat

Jelek, amik arra utalnak, hogy a programozás NEM neked való:

  • Csak az anyagi lehetőségek érdekelnek, a számítógépek egyáltalán nem
  • Nem szeretsz sokáig egy helyben ülni
  • Ha eléd kerül egy oldalnyi kód, tekinteted üvegessé válik
  • Viszonylag lassan gépelsz, és gyakran vannak elütéseid

Röviden: a programozás egy nagyon jól fizető szakma, amihez sok türelem és elhivatottság szükséges, nem beszélve a részletekre való érzékenységről. (A kereseti lehetőségekről egyébként ebben a cikkünkben írtunk részletesen: Informatikus fizetési kalauz 2021-re.)

 

Informatikus fizetési kalauz 2021-re – A top 14 IT-szakma és átlagbéreik

 

Mindenesetre, ha szeretsz új dolgokat tanulni, van belső motivációd és úgy állsz hozzá, hogy “meg tudom csinálni”, sikeres leszel benne – tanulmányi háttértől függetlenül.

Ahogy a Bár elmondta volna ezt a 7 dolgot valaki, amikor programozni tanultam cikkünkben is írtuk, semmi értelme azon szorongani, hogy “elég okos” vagy-e. Persze minél összetettebb vagy extrémebb feladatot kell megoldanod, annál nagyobb hozzáértésre lesz szükséged. De ez minden más területen is így van.

A CodeBerry Programozóiskola A programozás alapjai című cikksorozatában programozással kapcsolatos témákat feszegetünk, és mindenről szót ejtünk, amire a kezdetekben szükséged lehet.

Kövesd a blogunkat, ha még több olyan cikket szeretnél olvasni, amiben minden programozással kapcsolatos kérdésedre választ találhatsz!

A programozás alapjai