Itt vagyunk: Budapest, Magyarország
Ezt tanítjuk: Java, Spring, SQL, HTML, CSS, JavaScript ES6, React
Ennyit tanítunk: 16 hét, 600+ kontaktóra
Elhelyezkedési ráta: 98% (eddig 82-ből 80 diákunkat helyeztük el junior szoftverfejlesztőként)
Általunk garantált kezdő fizetés: minimum bruttó 350 ezer forint

A kérdésekre válaszolnak:

Filep Szabolcs (Szabi), szakmai mentor, alapító

A szoftverfejlesztés iránti rajongása 10 éves korában kezdődött, amikor a szüleitől kapott Commodore Plus4-en megtanult BASIC nyelven programozni. A BME mérnökinformatikus szakán végzett és immáron 20 év fejlesztői tapasztalat van a háta mögött. A PROGmasters alapítójaként hiszi, hogy mindenki számára nyitott a szoftverfejlesztői szakma. Szabadidejében kislányával játszik, vagy bútorokat készít, biciklizik, illetve improvizációs előadásokon szerepel.

Koch Tibor (Koxi), szakmai mentor, alapító

Mérnökinformatikusként végzett a BME-n, majd hazai és külföldi munkák során gyűjtötte sokrétű fejlesztői és mentori tapasztalatait. Nagyon szereti a dél-koreai filmeket, a klasszikus point’n’click kalandjátékokat, ezenkívül szabadidejében szívesen utazik, túrázik. Szaktudásán és munkáján felül büszke még arra is, hogy tud bejglit sütni, továbbá, hogy egyszer 67 másodperc alatt játszotta le az aknakereső expert pályáját.

 

Meséljetek a kezdetekről – kik vagytok, mikor és miért kezdtetek el programozást tanítani?

Szabi: Én a PROGmasters előtt már a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is tanítottam programozást, főleg Java, SQL és C nyelveket. Koxival egy korábbi munkahelyemen ismerkedtem meg, ahol hosszú ideig dolgoztunk együtt szoftverfejlesztőként.

Koxi: 2015-ben, amikor Magyarországon is megnyitottak az első bootcampek, megnéztük az amerikai piacot (ahonnan az ilyen képzések 2012-ben elindultak), és arra jutottunk, hogy – hasonlóan a tengerentúli gyakorlathoz – itthon is körülbelül 4 hónap alatt átadható az az alapszintű tudás, amelynek birtokában bárki új karriert kezdhet junior szoftverfejlesztőként.

Szabi: A csapatunk az elmúlt 2-3 év során folyamatosan bővült – előbb Filep-Papp Nikivel, aki kommunikációs mentor és improvizációt is tanít, illetve Tornai Balázzsal, aki agilis projektmenedzserként a szoftverfejlesztés módszertani oktatásának szervezését, kidolgozását vállalta –, így jelenleg már 15-en dolgozunk a PROGmastersnél, ebből 7-en főállásban, a többiek pedig részmunkaidőben.

Hogyan kerülnek hozzátok a diákok?

Szabi: Képzési ciklusonként két-három nyílt napot tartunk, ezeken kívül hétvégi workshopokon, felkészítő hétvégéken, négy alkalmas felkészítő tanfolyamokon és most már szombati egynapos felkészítéseken is segítjük azokat, akik hozzánk jelentkeznének.

Mi történik miután megismerkednek veletek?

Szabi: Aki eljön hozzánk láthatja, hogy a legfontosabb elvárásunk a kellő szorgalom és az érdeklődés a programozás iránt. Ezek mellett ugyanakkor az is fontos, hogy a leendő diákjaink minimum középfokon beszéljenek angolul, és rendelkezzenek legalább alapszintű programozási ismeretekkel, utóbbi elsajátításához viszont ingyenes tananyagot biztosítunk a számukra. Nem árulunk zsákbamacskát: a képzés során rengeteget kell dolgozni – egyénileg, otthon is – a munka mennyisége sokszor megdöbbenti a diákjainkat, de aztán örömmel tapasztalják, hogy sokkal többre képesek, mint azt gondolták volna.

Koxi: A 16 hetes képzésünket egy néhány hetes interjú időszak követi. Ennek a végére eddigi végzettjeink 98 százaléka megtalálta azt a helyet, ahol szívesen dolgozna junior szoftverfejlesztőként. Az állásinterjúkat közösen szervezzük meg a partnercégeinkkel a végzőseink számára, így a munkakereséssel járó terheket is levesszük tanulóink válláról. A toborzástól egészen az elhelyezésig mindent mi csinálunk.

Hogyan zajlik egy ilyen nyílt nap és az utána való felkészülés? Hogy lesz valakiből PROGmasters-tanuló?

Koxi: A nyílt napunk körülbelül másfél órás. Ennek során bemutatkoznak a mentoraink, megmutatjuk, hogy néz ki egy projekt, milyen programozni – a résztvevők ezt ki is próbálhatják a helyszínen. Ezeken kívül beszélünk a szakmáról általánosságban is, majd végén egy szokásos kérdezz-felelek résszel zárunk.

Szabi: Aki ez után kedvet kap a programozói pályához, a honlapunkon regisztrálhat az ingyenes online felkészítőnkre, aminek az elvégzése során kiderül, hogy van-e érzéke a programozáshoz. Utána ajánljuk, hogy nézzék meg a San Franciscóból jöttem videókat, majd kezdjenek bele a Codeberry feladataiba. Ha ezzel is megvannak, adunk 16 JAVA gyakorlófeladatot.

Koxi: Így a felkészülés során fokozatosan egyre nehezebbé válnak a feladatok, ami a résztvevőknek is jó visszajelzés, hogy élvezik-e, megtalálják-e a keresett élményt, a pozitív visszacsatolást a folyamatban. A jelentkezők sokszor elakadnak az elején, ilyenkor meg kell állni gondolkodni, kitalálni, mit lehet még hozzátenni, hogy lehet továbbjutni. Ez még csak a tanulási folyamat eleje, a gondolkodásmód elsajátítása, de aki ebben megtalálja az élvezetet, az jó eséllyel a teljes képzést is el tudja végezni.

A felvételi találkozón mire lehet számítani?

Szabi: Ez egy nagyjából 3 órás program, ahol a jelentkezőknek két feladatot kell megoldaniuk a mentorok segítségével. Közben sort kerítünk egy fél órás beszélgetésre és egy kis játékra is. Ez többcélú: egyrészt megbizonyosodunk róla, hogy tudnak-e csapatban dolgozni, másrészt hasonló interjúkban a későbbiekben is részük lesz, amikor egy állásra jelentkeznek. Azért is fontos ez a beszélgetés, mert ezt követően kötünk szerződést, amelyben mindkét fél vállalja, hogy megteszi a maga részét annak érdekében, hogy a résztvevő szoftverfejlesztővé váljon. Ezt mi csak akkor tudjuk vállalni, ha azt látjuk, hogy az illető a képzés végére nagy valószínűséggel el tud jutni az elvárt szakmai szintre, és az állásinterjún is megállja majd a helyét.

Koxi: Ezzel a – többi hazai iskolához képest is – szigorú felvételi folyamattal az a célunk, hogy a képzésünket elvégző valamennyi diákunk elérje a korábban kitűzött célját, ami a többségük esetében a karrierváltás.

Említetted, hogy tanítotok improvizációt, soft skill fejlesztéssel is foglalkoztok a képzés keretein belül. Pontosan mi ez és hogyan kapcsolódik a spontán előadás a leendő munkáltatók igényeihez?

Szabi: Itt talán inkább az elérendő célt érdemes megfogalmazni. Aki nálunk tanul, a programozáson kívül arra is képessé válik, hogy 30-40 ember elé kiálljon és magabiztosan beszéljen. Ráadásul, mivel fokozatosan építjük fel a folyamatot, ezt a képességet úgy tudják elsajátítani a diákok, hogy minimális mértékben kell csak kilépniük a komfortzónájukból. A soft skillek fejlesztése egyébként nemcsak a felvételi interjúk miatt fontos, hanem azért is, hogy új munkahelyükön könnyebben tudjanak beilleszkedni, komfortosabban legyenek jelen az új csapatban.

Miről szól a prezentációs nap? Hogyan kerülnek kapcsolatba a cégekkel a végzősök?

Koxi: Minden képzés végén egy mini-állásbörzét szervezünk, ahol a végzettek és a cégek is bemutatkoznak. Ez a közvetítés azért fontos, mert releváns tapasztalat nélkül egyébként sokszor be sem hívják interjúra az álláskeresőket. Mi azonban meggyőzzük a cégeket arról, hogy diákjaink tudása elég értékes a számukra, amit a végzettek a prezentációs napon bizonyítanak.

Szabi: Egyébként ez sokaknak új, mert úgy gondolják, hogy a képzés végén rögtön indulnak is külföldre munkát vállalni, azzal viszont nincsenek tisztában, hogy releváns tapasztalat nélkül ez nem, vagy csak nagyon nehezen fog sikerülni.

Milyen projektjeitek vannak, hogyan épülnek fel a folyamatok a képzés során?

Szabi: Egy ilyen képzés során limitált méretű projekteket lehet megvalósítani, így a munkahelyükön biztosan komplexebb feladatokkal találkoznak majd a hallgatóink, de a visszajelzések alapján azért jól szimuláljuk a munkahelyi környezetet. Kezdettől fogva nagyon sok önálló feladatot bízunk a diákjainkra, akik az utolsó 4-5 hétben viszont 3-4 fős csapatokban dolgoznak – ez hasonlít leginkább egy valódi projektre.

Koxi: A képzés elején egyszerűbb vizualizációs, szimulációs játékokkal kezdünk, majd üzleti alkalmazásokat, például egy film-kölcsönzőt csinálunk. Ezt követően jönnek a modernebb alkalmazások és a projektmunka is. Mindig éles adatbázissal dolgozunk, front-end és back-end egyaránt jelen van és a végén kikerülnek a projektek az internetre is. A feladatok ugyan kevésbé komplexek, mint a “valóságban”, de egy “igazi” munka minden elemét tartalmazzák.

Említettétek az agilis módszertant. Mi ez és hogyan kapcsolódik a képzéshez?

Szabi: Munkánk során folyamatosan konzultálunk a partnercégeinkkel, hogy megtudjuk, milyen szaktudással rendelkező munkavállalókra van szükségük, így mindig naprakész, az éppen aktuális piaci igényeknek megfelelő ismereteket tudunk oktatni. Ilyen az agilis módszertan is, amelyet a partnereink nagy része használ. Ez utóbbi szerint ahhoz, hogy a végeredmény jó és hasznos legyen, három fontos elemnek kell teljesülnie egyszerre: a munka legyen jó a fejlesztőnek, a megrendelőnek és a felhasználónak egyaránt. A diákjaink a projektmunkák során megtanulják úgy felépíteni a folyamataikat, hogy azzal minden résztvevő elégedett legyen, és az időközben megváltozott igényekhez is alkalmazkodni tudjanak.

Mi a piaci igény, milyen technológiákat használtok?

Koxi: Elsősorban Javával dolgozunk és ezt adjuk át, mint valid backend lehetőséget. Egy erre épített keretrendszert, a Springet használjuk, frontenden JavaScript, ES6 standardek és ReactJS. A honlapunkon található részletes tematika és sematikus ábra is erről.

Volt számotokra meglepő dolog, amióta elkezdtetek tanítani?

Koxi: Persze, több is. Például az, hogy egyáltalán nem kell matekzseninek lenni ahhoz, hogy valakiből programozó legyen. Van olyan végzettünk, aki gyenge matektudással és logikai készséggel jött hozzánk, ma viszont az 5-10 év tapasztalattal rendelkező kollégákat is megszégyenítő módon teljesít.

Szabi: Engem az is váratlanul ért, hogy mennyire jól érzem magam a mentori szerepben. Ellentétben ugyanis a frontális oktatással, itt folyamatosan kapok visszajelzéseket, ami számomra meglepően sokat jelent. Nagyon jó érzés látni a fejlődést és még most is újra meg újra meglepődök azon, hogy mindössze 4 hónap alatt mekkora mennyiségű tudást lehet elsajátítani.

Vannak sikertörténeteitek?

Koxi: Annyi, hogy egy blogot is teleírtunk velük. Persze mindig az elsők jutnak az eszünkbe, mert rajtuk lehet igazán jól látni, hogy hova juthatnak el az emberek, megállják-e a helyüket hosszú távon is. Minél több idő telik el, annál érvényesebb a mondanivaló.

Ádám példája klasszikus, a blogon is megtalálható. Ő tizenvalahány év vendéglátói munka után döntötte el, hogy pályát vált. Elképesztő mennyiségű munkát és energiát belerakott a tanulásba és munkába és ennek meg is lett az eredménye. Nagyon rövid idő alatt csapatvezető lett és sokszor hozzá fordulnak a senior munkatársak is, ha valamilyen új technológiával kapcsolatos kérdésük van.

Ahogy már mondtam, a soft-skill fejlesztésének is van értelme. Teodóra például még a felvételi interjúnkra sem mert eljönni, manapság viszont már azon túl, hogy szoftverfejlesztőként megállja a helyét, a cége honlapján is megbecsült munkatársként szerepel.

De az elmúlt három év során jött már hozzánk matektanár, 15 éve pénztáros, vendéglátós, hegesztő, közlekedésmérnök, informatikatanár, basszusgitáros, ügyvéd, marketinges, benzinkutas, biológus-kutató, cselgáncsozó, azaz rengeteg szakma képviselője.

Hogyan történik a képzés finanszírozása és mennyit lehet keresni elhelyezkedés után?

Szabi: Mindenki számára biztosítunk utófinanszírozási lehetőséget, amelyet a diákjaink nagyjából 70 százaléka használ ki. Ők másfél év alatt rendezhetik a tandíjat, de ebben rugalmasak vagyunk. Az egymilliós tandíj ijesztő lehet elsőre, de az általunk garantált, minimum bruttó 350 ezer forintos – ráadásul átlagosan bruttó 400 ezres – kezdő fizetéssel hamar megtérül, arról nem is beszélve, hogy a tapasztalataink szerint ez az összeg duplázódhat, vagy akár triplázódhat is egy-két év alatt a junior szoftverfejlesztő teljesítményének függvényében. Az állásgaranciánk lényege pedig az, hogy amennyiben a hallgatónkat mégsem tudjuk elhelyezni, a tandíj felét elengedjük. Büszke vagyok arra, hogy eddig 82-ből 80 diákunk számára találtunk junior szoftverfejlesztői állást.

Progmasters – https://progmasters.hu/

 

[Szponzorált tartalom]