P. Tóth András mérnök informatikusnak tanult a Budapesti Műszaki Egyetemen, most pedig sorozatvállalkozóként dolgozik az informatikai szektorban. Jelenleg a CodeBerry Programozóiskolát építi a barátaival, amitől azt remélik, hogy segít betölteni a Magyarországon tátongó informatikushiányt.

A beszélgetés során Andris mesélt nekünk az útról az első 30 ezer forintos fizetéstől az első cégeladásig, illetve kitértünk cicás Instagram képekre és arra is, hogy milyen életútra számíthat egy fejlesztő Magyarországon.

Itt lakom: Budapest, Magyarország
Itt dolgozok: legtöbbet itthon, néha kávézókban
Ezt használom: iPhone | MacBook Air | Sublime Text | bash | PHP | Node.js | Mailchimp | Google
Egy szó, ami leírja a munkastílusom: minden nap egy kis lépés

Ha megkérdezik, hogy mi a foglalkozásod, mit válaszolsz?

Azt szoktam válaszolni, hogy “vállalkozásokat építek”. Ha látom, hogy nem ment át, akkor annyit szoktam hozzátenni, hogy “informatika témában építek cégeket, az a munkám, hogy más embereknek csinálok munkaköröket”.

Mesélj arról, hogy mit és min dolgozol most programozás témában?

Általában több projekten dolgozom egyszerre — vannak forprofit projektek (például CodeBerry Programozóiskola), nonprofit projektek (például Láthatatlan EgyetemÉviránytű) és vannak a “kikapcsolódásból programozom” projektjeim.

2016 eleje óta dolgozunk néhány baráttal a CodeBerry Programozóiskolán — online tanítunk programozni olyanokat, akik még nem tudnak programozni, és a képzés végén segítünk nekik elhelyezkedni. Az egyéb szerepeim mellett, programozóként is több feladatot látok el a cégben:

  • én vagyok az egyik kódmentor, aki segít, amikor valamelyik képzés résztvevőnek technikai kérdése van.
  • a weboldalunkba írok rengeteg saját kódot, főleg olyan helyekre, ahol más szoftverekkel kapcsolódunk, például kérdőívekkel, analitikai szoftverekkel, fizetési megoldásokkal.
  • a programozós feladatokat kiszolgáló rendszerünkbe írok modulokat, például adminisztrátori statisztikákat, jelvényeket, előrehaladás-jelzőt.

Kikapcsolódásként mindenféle apróságot programozok, ami ott és akkor érdekesnek tűnik. A legutóbbi néhány projektem:

  • Instagram script, ami a cicánk Instagramjának szerzett követőket
  • Slack bot, ami minden csapattagról készít fényképet
  • hőmérséklet grafikon (hőmérsékletszenzorok által gyűjtött adatokból)
  • Chrome plugin, ami a webkamera képét tudja megosztani egy másik számítógéppel.

Hogyan néz ki a munkahelyed? Hogyan néz ki az asztalod?

Andris asztala (Fotó: P. Tóth András)

                                                            

Mikor, hol és hogyan tanultál programozni?

Tíz éves voltam, amikor karácsonyra egy C64-et kaptunk ajándékba. Könyvekből és barátoktól tanultam programozni. Volt egy kis csapatunk, akikkel beszippantott bennünket a “demoscene” szubkultúra, ahol mindenki számítógéppel próbált valamilyen művészeti alkotást létrehozni — rajzoltunk, zenét írtunk, programoztunk, és persze versenyeztünk a többiekkel.

Az első fizetős munkámat tizenhat évesen vállaltam: egy olasz cégnek készítettem webáruházat. Betárcsázós internettel léptem fel éjszakánként otthonról, próbáltam összeollózni a neten talált programrészleteket valami működő egésszé. Tizennyolc voltam, amikor felvételiztem a BME-re, ahol már hivatalosan mérnökinformatikusnak tanultam.

Harmadévben, egyetem mellett kezdtem el dolgozni programozóként és projektmenedzserként, negyedévben pedig megalapítottam az első saját cégemet.

Milyenek a munkalehetőségek programozóként? Te általában mennyi ideig kerestél állást?

Eddig még soha nem kerestem állást. Egyetem közepéig általában megtaláltak programozós munkákkal, utána pedig a saját cégeimben dolgoztam. Most körülbelül kéthetente kapok egy-egy emailt LinkedIn-en, hogy nem érdekel-e valamilyen programozós állás, szóval szerintem most elég jó a piaca a programozóknak.

Hogy telik most egy napod, egy heted, egy hónapod, egy éved?

Általában reggel 6:30 és 7:30 között kelek, attól függően, hogy aznap reggel van-e valami reggeli megbeszélés. Torna, zuhany, reggeli, aztán délig munka, ebéd valakivel, körülbelül ötig munka, aztán igyekszem kikapcsolni. Mivel sokat dolgozom otthonról, ezért néha belefér egy délutáni alvás, de olyankor átlóg az estébe a munka, ami senkinek nem jó.

Legtöbbször a pomodoro technikával dolgozom — huszonöt perc munka, öt perc pihenés, amit általában valami apróbb házimunkával töltök.

Hétfőn operatív, kedden délelőtt stratégiai megbeszéléseink vannak, kedd-szerda-csütörtök mindenki dolgozik otthonról, pénteken délelőtt hétzáró gyűléseket tartunk. A gyűléseken általában szoktunk élőben találkozni, de az utóbbi hetekben ezek közül is több online volt.

A munkám elég változatos — egy része kommunikáció (belső megbeszélések, külső tárgyalások, kódmentorság), egy része marketing (hirdetések simogatása, szövegírás, marketing rendszerek technikai abajgatása), egy része tech (mindenféle programozós feladat).

Az évben van még egy ritmus — évente négyszer elmegyek körülbelül egy hét szabadságra, illetve évente kétszer elmegyünk egy pár napos céges elvonulásra.

A Láthatatlan Egyetem miatt félévente két olyan hét van, ami kicsit sűrűbb (a félév indulásakor, illetve a lezáráskor), ilyenkor kicsit kevesebb munkát vállalok, illetve az Éviránytű miatt a december-január még intenzívebb.

Mi az, ami meglepett, amikor elkezdted csinálni, amit nem gondoltál volna előtte?

Engem meglepett, hogy mennyire el lehet mélyedni a programozásban — nekiülök egy érdekes problémának, és hipp-hopp este van.

A másik, hogy mennyire gyorsan fejlődik, változik a tudásanyag — egy pár évig inkább marketinggel foglalkoztam, és amikor újra elkezdtem programozni, alig értettem, amiről a munkatársaim beszéltek. Olyasmi érzés volt, mint amit az öregebb emberek élhetnek át, amikor a gyerekeik olyan dolgokról magyaráznak nekik, amiket ők már nem ismernek, nem értenek.

Mi az a tudás, amit te tudsz, és az átlagember számára meglepő?

Amikor valaki segítséget kér tőlünk (“nem megy az internet az emeleten”, vagy “nem működik a nyomtató”) legtöbbször mi sem tudjuk kapásból a probléma megoldását, csak türelmesen végigolvassuk a hibaüzeneteket és megkeressük a megoldást az interneten.

Kikkel dolgozol együtt?

Sokat dolgozom egyedül. Heti szintű megbeszéléseink vannak a cégtársaimmal, illetve napi szinten chat-en egyeztetünk, ha egy részfeladaton épp együtt dolgozunk. Emellett sok emailt váltok beszállítókkal, partnerekkel, tanácsadókkal, sajtóval.

Milyen tipikus életutak vannak a szakmádon belül?

Szerintem az informatikai pályán belül van néhány markáns elágazás:

  • lehet választani cégméretet és cégstílust: szabadúszó, startup, kis cég, közép cég, multi, állami vállalat
  • lehet választani témát: üzemeltetés, fejlesztés, tervezés, tesztelés, határterületként menedzsment, sales, support, growth, data és még egy csomó más
  • tapasztalat szerint lehetsz pályakezdő, junior, normál, senior
  • és mindegyik pályán belül van még ezer apró finomság (pl. fejlesztőn belül webfejlesztő, azon belül frontend fejlesztő, azon belül Angular specialista.)

Ezek között az elágazások között el lehet navigálni egy életen át.

Az ismerőseim között is több példát látok:

  • gyakori a “végigmegyünk a programozós pályán nullától végtelenig”
  • van bőven az “elkezdtem informatikusként, de kiderült, hogy tudok bánni az emberekkel, és vezető lettem” forgatókönyvből
  • néha akad egy-egy “elkezdtem multinál dolgozni, de megpróbálok egy saját vállalkozást”
  • illetve van “eleve saját vállalkozást indítok” is.

Mi a te életpályád, hogyan tovább?

Már túl vagyok az első cégeladáson (a Gyümölcstárhely nevű tárhelyszolgáltató cég volt az első cégem, amit megvásárolt Európa egyik legnagyobb hosting cége) és a sokadik elbukott projekten. Eddig kifejezetten élveztem ezt a vállalkozós-informatikus kombinációt, szóval szerintem ez várható a jövőben is.

Milyen foglalkozásra váltanál, ha váltanál? Milyen foglalkozásra tudnál váltani?

Nem váltanék. A tanítást nagyon élvezem, szóval valamilyen tanácsadós-tréneres vonal elképzelhető. Valószínűleg tudnék sima informatikus pályára váltani, illetve a vállalkozós tapasztalatoknak köszönhetően talán marketing témára is.

Milyennek kell lenni az embernek, hogy jó programozó, IT szakember legyen? Kiknek nem javasolnád ezt a szakmát?

Nekem fontosak a következők:

  • részletek szeretete — most még elég nehéz “csak nagy vonalakban stimmeljen” módon programozni, figyelni kell az apróságokra
  • képesség az elmélyedésre — egy-egy hiba megtalálása néha órákat vesz időbe
  • korrekt angol tudás — ha bárhol elakadok, a segítség online angol nyelven érhető el

Azoknak nem javaslom ezt a szakmát, akikre a fentiek nem jellemzőek.

Mit szeretsz benne leginkább?

Nagyon szeretek olyan programokat készíteni, amit ott lehet hagyni, és órákig, napokig, hetekig is fut, és csinál valami hasznosat. Az a tudat, hogy készítettem valamit, ami most éppen működik, elképesztően jó érzés.

Mi a legnehezebb, illetve mi a legbosszantóbb ebben a szakmában? Mik ennek a szakmának a veszélyei?

Valahol a bosszantó és a szórakoztató között félúton vannak szerintem a “szakmai vallásháborúk”, például ki milyen szövegszerkesztőt használ, szóközt vagy tabulátort kell-e használni a kód formázásánál, stb.

Nehéz ügy a folyamatosan változó technológia — nem könnyű eldönteni, hogy melyik programnyelv, melyik eszköz jutott el arra a szintre, hogy érdemes legyen megtanulni.

Plusz, veszélye ennek a szakmának:

  • az ülőmunka — extra energiát kell belefektetni, ha nem akarsz pocakos informatikus lenni
  • a buborék — könnyű azt hinni egy informatikusokkal teli munkahelyen, hogy mindenki jól kereső, 20–50 közötti férfi, aki érti a programozós vicceket.

Mennyire biztos az állásod? Mennyi ideig dolgozik az ember egy helyen?

Én egy induló vállalkozásban dolgozom, itt nagyobb a bizonytalanság, gyakrabban változnak a projektek, kidolgozatlanabbak a folyamatok, mint egy jól működő, nagyobb cégben. Az eddigi cégeimben öt-hat évet dolgoztam, utána új céget kezdtünk építeni.

Az informatikus ismerőseim között még nem hallottam olyat, hogy valakit kirúgtak volna. Vannak nagyon hűségesek, akik évtizedek óta ugyanannál a cégnél dolgoznak és vannak olyanok is, akik pár évente állást váltanak. A fő motiváció általában az érdekesebb munka, illetve a magasabb fizetés.

Ha egy kérésed lehetne az emberekhez a szakmád nevében, mi lenne az?

Informatikusként azt kérném, hogy olvassák el a hibaüzeneteket, és keressenek rá Google-ben, mielőtt felhívnak.

Vállalkozóként azt kérném, hogy ha valami nem működik, akkor írjanak egy érthető emailt — mit próbáltak csinálni, mire számítottak, mi történt ehelyett, és kitalálunk valamit.

Mennyit keres átlagosan egy ember a szakmádban (pályakezdőként, tapasztaltként, veteránként)?

A vállalkozós világban az én tapasztalatom ez volt:

  • az első évben nem kerestem semmit, csak tettem befelé a pénzt
  • az első fizetésem nettó 30 ezer Ft volt, innen kezdett el felfelé araszolni, körülbelül nettó 300 ezer Ft-ig
  • a cégeladásból érkezett komolyabb összeg, ami négy-öt évre fedezi a megélhetésünket, így lehet következő projekteken dolgozni

A programozós világban dolgozó ismerőseim ennél általában többet keresnek. Gyakran titoktartási kötelezettségük van, így inkább nagyságrendekről szoktunk beszélgetni: 300–600 ezer Ft nettó körül Magyarországon, vezetőként még efelett, illetve bőven 1 millió Ft felett külföldön. Érdemes szétnézni a Glassdoor oldalon, ott bőségesen van infó fizetésekről.

Szerinted hogyan lehet, hogyan érdemes megtanulni programozni?

Sok jó offline és online kurzus van, ezeket össze is szedtük a http://programozastanfolyam.com oldalon.

Nekem az alábbiak segítettek a legtöbbet:

  • ha volt konkrét feladat, aminek a megoldását én gépeltem be (tehát nem csak elolvastam a könyvet / megnéztem a videót, hanem konkrétan csinálnom is kellett valamit)
  • konkrét projekt, aminek a befejezése felé tudtam törekedni (például “elkészítek egy honlapot egy projektnek, vagy egy ismerősnek”)
  • egy barát / mentor, aki már tudott programozni, és tudott segíteni, amikor elakadtam.

Szerinted miért érdemes megtanulni programozni?

Nekem a programozás

  • alkotási élményt ad
  • munkalehetőséget, megélhetést teremt
  • kikapcsolódási lehetőség.

 

A “CodeBerry Programozóiskola — Diákjaink Történetei” sorozatban olyan diákjainkkal beszélgetünk, akik sikeresen elhelyezkedtek fejlesztőként.

Szeretnél te is megtanulni programozni? Gyere és próbáld ki ingyen az első 15 leckét a CodeBerry Programozóiskolában.