Téglás Barbara

Téglás Barbara

Téglás Barbara dolgozott egészségügyben, volt szinkronfordító és tolmács, tevékenykedett politológusként mielőtt megtalálta a programozást. Két kisgyerek mellett kezdett webfejlesztést tanulni és helyezkedett el egy budapesti fejlesztőcégnél. 

  • Itt lakom: Magyarország, Budapest 
  • Itt dolgozom:  Egy budapesti szoftverfejlesztő cégnél 
  • Ennyi időt tanultam a CodeBerry-nél: 3 hónap
  • Ezt használom: Dell Precision, Windows 10, Visual Studio és Visual Studio Code

Ha megkérdezik, hogy mi a foglalkozásod most, mit válaszolsz?

Ezzel mindig is bajban voltam, mert általában több volt egyszerre és még egyet tanultam ezekkel párhuzamosan. Ha pedig teljes választ adtam, akkor az emberek mindig furán kezdtek nézni rám. Valahogy arra asszociáltak, hogy semmit sem akarok csinálni, pedig messze nem ez a helyzet. 

Olyat akarok csinálni, ahol elhivatottságot is lelek. Mostanában már néha merem azt válaszolni, hogy programozó vagyok, eddig azt mondtam, hogy programozni tanulok és anyuka vagyok. 

Mivel foglalkoztál korábban, mielőtt elkezdtél kódolni tanulni?

Hát, ez az. Dolgoztam egészségügyben, voltam szinkronfordító és tolmács. Tevékenykedtem politológusként. Aztán megtalált a programozás, igazából újra, mert gimnáziumban programozó volt az osztályom “szakiránya”.

Miért döntöttél úgy, hogy elkezdesz webfejlesztést tanulni? 

Keresnem kellett egy olyan állást, amit otthonról tudok végezni, ez két kiskorú, tehát gyakran beteg gyerek mellett nagyon fontos. Emellett olyat, ahol azt fizetik meg, hogy gondolkodom és folyamatosan fejlődök és tanulok. Ahol értékelik, azt, – amit tapasztalatom szerint sajnos sok helyen furcsának tartanak –, hogy az ember nem elégszik meg a tudásával. 

Barbara két gyerek mellett kezdett el webfejlesztést tanulni

Barbara munkaasztala

Hogyan tanultál meg programozni? Milyen tanfolyamokat, blogokat, könyveket stb. használtál? 

Először a Swifttel kezdtem el ismerkedni. Ez arra volt jó, hogy a gondolkodásmódra rátaláljak egy kicsikét, ami szükséges a programozáshoz. 

Aztán a CodeBerrynél elvégeztem a HTML+CSS tanfolyamot. Ezzel párhuzamosan számos Coursera és Udemy kurzust végeztem el, illetve a Free Code Camp tananyagát nyomtam végig teljesen. 

A blogok – habár nagyon hasznosak tudnak lenni, – de arra jöttem rá, hogy tanulás miatt ezeket olvasni nekem nem a leghatékonyabb módszer. 

Elkezdtem keresni megfelelő “tankönyveket”. Sikerült is találni jó néhányat. Ezektől is egyfajta gondolkodásmódot, szemléletet vártam. Még inkább azt, hogy megmutassa, hogyan kell ezt tanulni, hogyan kell megfogni az újdonságokat.  

Milyen volt a CodeBerryben tanulni? Mit adott neked a CodeBerry?

A CodeBerrynél bootcampet a weboldal készítés tanfolyamot végeztem el. Hálás vagyok, mert a site buildinghez kaptam alapot. 

Másrészt az nagy tanulság volt, hogy az akkor még csak néhány feladatot tartalmazó JavaScript feladatokat sokkal jobban élveztem, mint bármelyik HTML vagy CSS feladatot. Innen már egyértelmű volt, hogy a JS felé és a programozás felé indulok tovább, nem maradok meg a site buildingnél. 

Ezen felül nagyon hasznos volt számomra a közös Slack csatorna. Ott igyekeztem minél több kérdést elolvasni, sőt megválaszolni, ezzel is tanulva, mélyítve a tudásomat, gondolkozva mások problámáján. 

A CodeBerry online oktatási felülete

Milyen tapasztalatot, tippet-trükköt osztanál meg szívesen azokkal, akik most kezdik a tanulást? 

Az elején nagyon nehéz volt nekikezdenem. Azt éreztem, ha például nem működött egy API hívás (amikor a szervertől kérdeztem le valamilyen adatot), hogy: “értem, 404-es hibakód, de akkor én most innen hova induljak tovább?” 

Időnek kellett eltelnie, hogy felfedezzem akár csak a Developer Tools megfelelő füleiben rejlő lehetőségeket. Illetve kellett egy igen türelmes és támogató “supervisor”, aki tényleg mindig türelemmel és humorral állt hozzá a kezdeti ügyetenkedéseimhez is. 

Mostanra már elmúlt a félsz, hogy belefogjak új dolgokba. Ha egy hibát látok, abszolút neki tudok kezdeni felgöngyölíteni, hogy mi okozza, és ha a megoldásra nem is feltétlenül jövök rá egyedül, de egész stabilan ki tudom szúrni, hogy hol fog elbújni a bug. 

Nem érzem magam elveszve ebben a világban, és az alázat megmaradt a szakma felé, de már értem, miért mondják, hogy a második-harmadik nyelv már nem olyan nehéz.  

Mesélj arról picit, hogy hol dolgozol most, mik a feladataid? Hogy telik most egy napod, egy heted?

Otthonról dolgozom. Reggel 9 óra körül kezdek neki, eddigre adom le a gyerekeimet a megfelelő intézményben. 

Kezdésnek bejelentkezem minden felületen, ahol a kollégákkal tartjuk a kapcsolatot (Skype, és most kísérletezünk a Discorddal) és átgondolom, akkor mit kell ma megcsinálnom, mire kell mindenképpen időt szakítani. Már egyre több feladatom van, sokszor tőlem függ, mikor tud más elkezdeni haladni a saját dolgával. Van egy projektvezetője a csapatnak, aki segít az ütemezésben. 

Egyrészt Angularban készítek tartalomkezelő rendszert egy alkalmazásnak, másrészt egyre gyakrabban írom meg ennek a backend részét is. Ami nagyon menő, hogy már nem csak magamnak írok backendet, hanem a projekt mobilalkalmazásának is. Erre most nagyon büszke vagyok, mármint hogy egész ügyesen elboldogulok. 

Kikkel dolgozol együtt, kik és hogyan segítik a munkádat?

Egy supervisorom van, aki számomra fantasztikus tudást képvisel. Ha valami kérdésem van, akkor tőle kapok segítséget, útmutatást. Ahogy fent is mondtam, szerencsém van, mert támogató közeg vesz körül a munkahelyemen. 

Sosem éreztem azt, hogy a junior fejlesztő kolonc lenne, bármilyen tapasztalati szinten van is az illető, a tanulási folyamat velejárója ennek a szakmának, és ez ki is van mondva. Szóval úgy gondolom, jó helyen vagyok. 

Az elején, amikor megkaptam egy feladatot, ahhoz általában érkezett útmutatás is, cikk vagy blogbejegyzés formájában. Esetleg konkrét módszer ajánlásával. 

Ha elakadtam akkor vagy további útmutatást kaptam, vagy közösen átnéztük a kódomat. Nekem kellett megtalálnom azt az egyensúlyt, hogy meddig szenvedek/próbálkozom valamivel, és hol kérek segítséget. 

Jelenleg már komplexebb feladatokat kapok, ahol jobban magamra vagyok utalva. Főleg így, hogy a backend is becsatlakozott, az utóbbi időben már az adatbázis szerkezetét is nekem kellett kialakítani. Szerencsére ez már egy komplex projekt, tehát volt hová nyúlnom mintáért, amit már csak a saját igényeimre kellett szabni.

Milyen szoftvereket, eszközöket, technológiákat használsz jelenleg a munkád során?

Csapatszinten Visual Studioban dolgozunk, ahol verziókezelővel hangoljuk össze az alprojekteket. Jelenleg Angulart, JavaScriptet, HTML-t, CSS-t és ASP.NET Core-t használok, illetve MySQL adatbázist.

Mennyi ideig kerestél állást? Nehéz volt munkahelyet találni?

A jelenlegi állásom előtt volt egy próbálkozásom, ami visszatekintve nem volt jó élmény és alapvetően örülök, hogy nem sikerült. 

Ehhez a céghez ismeretség útján tudtam bekerülni. A bentmaradás már más kérdés volt. Három hónapig voltam próbaidőn, amíg a csapat részeként dolgoztam ugyan, de abszolút izolálva. Amikor úgy látták, szeretnének és tudnak is velem dolgozni, akkor kezdtek beforgatni a megbeszélésekbe. 

Milyen volt a felvételi? 

A projektben kellett részt vennem, konkrét feladatokat kaptam és ott kellett teljesítenem. Nehéz volt megtalálni azt a határt, hogy mikor érdemes megkérdeznem valamit, ha elakadtam. 

Volt olyan, hogy valamin nagyon felhergeltem magam, hogy márpedig ezt akkor is megcsinálom, beleöltem 4-5 órát, aztán amivel előálltam kábé használhatatlan volt a feladat szempontjából. A supervisorom meg egy 2-3 soros kóddal elintézte a dolgot. Volt olyan is, hogy még 20 percet kellett volna rászánnom és valószínű rájövök a dologra, de már annyira belegabalyodtam, hogy muszáj volt segítséget kérnem. 

Ami nagyon sokat jelentett, hogy sosem éreztem azt, hogy most butaságot kérdeztem. Nem azért, mert ne lennének buta kérdéseim, hanem mert sosem így kommunikálták  felém. 

Rengeteg időt kell tanulásra szánni, és el kell fogadni, hogy nem fog minden elsőre sikerülni. Ha pedig mégis, annak nagyon lehet örülni és elraktározni az élményt. 

Mit tanácsolsz azoknak, akik felvételire készülnek épp? 

Türelemmel és alázattal álljanak neki – nem is a felvételihez, hanem – a szakmához, amiben el akarnak helyezkedni. De igazából bármilyen szakmában elhelyezkedőnek ezt ajánlom. 

Mi a következő lépés a számodra? Merre tovább?

Mélyíteni a meglévő tudásomat. Eltelt már annyi idő, lett annyi tapasztalatom, hogy már én is fedezek fel hiátusokat a tudásomban. Ez nagyon jó, mert végre nem vaktában tanulgatok, és ez türelmesebbé tett, de ami fontosabb, látom a saját fejlődésemet. Nemrég visszanéztem egy kódsoromat, amit januárban írtam és elámultam, hogy mennyit fejlődtem. 

“CodeBerry Programozóiskola — Diákjaink Történetei” sorozatban olyan diákjainkkal beszélgetünk, akik sikeresen elhelyezkedtek fejlesztőként.

Ha te is szívesen lépnél fejlesztői pályára, a következő cikkekből megtudhatod, hogyan vágj bele, illetve tippekkel és trükkökkel is segítünk az indulásban:

Szeretnél te is megtanulni programozni? Gyere és próbáld ki ingyen az első 25 leckét a CodeBerry Programozóiskolában.